Parazita kalap

Élősködő bocskorosgomba

Megjelenése[ szerkesztés ] Az élősködő bocskorosgomba kalapja cm széles, fiatalon parazita kalap vagy félgömb alakú, majd domború lesz, ritkán laposan kiterül. Színe piszkosfehéres, középen szürkésbarnás lehet. Felülete fiatalon selymes-szálas, később széle kissé rojtos.

parazita kalap

Húsa vékony, íze és szaga kellemes, de nem jellegzetes. Széles, sűrű lemezei szabadon állnak. Kezdetben fehér színűek, a spórák érésével rózsaszínesek lesznek.

parazita kalap

Spórapora rózsaszín. Spórája elliptikus, sima, mérete x μm. Tönkje cm magas és 0,2 cm vastag. Felfelé vékonyodó.

Élősdi tinóru

Színe fehéres, felülete finoman pelyhes, alján húsos, fehéres bocskort visel. Az aljzathoz alkalmazkodva gyakran csavarodott.

parazita kalap

Hasonló fajok[ szerkesztés ] Gombapartnerével együtt könnyen felismerhető. Anélkül a szintén selymes kalapú óriás bocskorosgombávala fehér selyemgombávalesetleg fiatal gyilkos galócával lehet összetéveszteni.

Élősködő bocskorosgomba

Magyarországon ritka. Tölcsérgombákon főleg szürke tölcsérgombánritkábban pereszkéken élősködik. A megtámadott gomba gyakran eldeformálódik, lemezei elsatnyulnak, spórát nem képez.

parazita kalap

Termőteste megjelenésének előfeltétele a hosszan tartó, enyhe, csapadékos ősz. Október-novemberben terem. Nem ehető, ritkasága miatt kímélendő gomba. Az élősködő bocskorosgomba.

Lásd még