Rotifera kerekesféreg, Kerekesférgek – Wikipédia
Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos.
Kerekesférgek – Wikipédia
Testük féregszerűen megnyúlt, kehely, vagy zsák alakú, de gömbölyű rotifera kerekesféreg lehet. Sok fajnak sajátos páncélzata, testfüggeléke van. Többsejtűek, de méretük 0,04 — 1 mm között van.
A megnyúlt fajok pl. Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria elülső része kiszélesedik, két oldalukon egy-egy, csillókkal szegélyezett koszorú ún.
Ezek gyors mozgása fogaskerekek forgására emlékeztet, azonban valójában csillóról csillóra terjedő hullámmozgásról van szó.
A kerékszervnek két feladata van; egyrészt a szájnyílás felé terelik a táplálékot, másrészt kivéve a helytülő fajoknál a helyváltoztatásban van szerepe. A kerekesférgek teste a fejtől a farok felé keskenyedő tagoltságot mutat, az egyes ízek egymásba rotifera kerekesféreg, így az állat teleszkópszerűen össze tudja húzni magát.
- Milyen parazitákat lehet kimutatni
- Mohabirodalom Sulinet Hírmagazin Paraziták az emberi testben és a hemoglobinszint csökkenése korábban az örvényférgek primitív képviselőinek tartották, tulajdonságok kladisztikus elemzése alapján valószínűsítik, phylum Rotatoria — kerekesférgek.
Belső szervek[ szerkesztés ] A Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria teste üvegszerűen átlátszó, szervei jól láthatóak. Közvetlenül a szájnyílás után található a rágógyomor mastax.
Ez nem más, mint egy hagymaszerűen kiszélesedő garat, ritmikus, lüktető mozgással működik. Lényegében három kemény kutikulaképződmény van benne; két kalapács és az üllő.
Ez az ősi típusú rágószerv megtalálható a néhány törmelékkel, sodródó szervezettel táplálkozó fajon.
A ragadozóknak kiölthető, a zsákmány megragadására alkalmas rágószerve van és előfordul szívószájtípus is. A rágógyomor után rövid nyelőcső, majd újabb gyomor következik.
A gyomor fala egyetlen sejtrétegből áll és a közepe felé eső oldalán csillók vannak. A gyomor után a szintén csillós falú középbél, majd a végbél következik.
Kerekféreg-férgek elemzése - Rotifera kerekesféreg
A nőstényeknél kloáka alakult ki, ide nyílik a petevezeték és a folyékony anyagcseretermékeket kivezető csatorna is. Kültakaró[ szerkesztés ] A kerekesférgek bőre egysejtrétegű epidermiszből és az azt körülvevő kutikulából áll. A kutikula több fajon páncélszerű külső vázzá alakult.
Kerekesférgek Rotifera kerekesféreg Vízi szörnyek a pohárban A vezetékes víz fogyasztása Magyarországon biztonságosám a világ más részein sokféle mikroorganizmus jut rotifera kerekesféreg a biztosnak hitt szűrőrendszeren. Bár ezek az apróságok többnyire ártalmatlanok, néhány közülük komoly veszélyt jelent az egészségre. Cryptosporidium A vezetékes ivóvíz többszöri szűrés és hosszas fertőtlenítési folyamat után érkezik otthonunkba, tehát jóval tisztább, mint a természetes vizek, a folyók vagy tavak vizei.
A helytülő kerekesférgek kocsonyás burkot választanak ki, így valóságos lakócsövet hoznak létre maguk köré. A kerekesférgek faroknyúlványát lábnak nevezik, a végén pedig az ujjaknak nevezett függelékek vannak. Egyes fajok ezekkel az ujjakkal kapaszkodnak az aljzathoz, a jól úszó fajoknál ez evezőszervvé módosult, sok planktoni életmódot folytató kerekesféregnek pedig egyáltalán nincs lába.
A kerekesférgek állandó sejtszámú állatok. Szerveik és szöveteik -a fajokra jellemző számú- azonos mennyiségű és elhelyezkedésű sejtből állnak. A kerekesférgek bőre alatt az egy hosszanti és egy keresztirányú rétegből összetevődő bőrizomtömlő található.
Ha azonban szennyezett ivóvízzel vagy rotifera kerekesféreg élelmiszerrel kerül a szervezetbe, hasmenést, hányást, bélgörcsöket okozhat. Dia Az Anabaena sp. Dia A kerekesférgek - Rotifera - viszonylag gyakori mikroorganizmusok, melyek megtalálhatók mindenütt a világon.
A bőrizomtömlő és a bélcső közötti szakasz egy folyadékkal telt ún. Idegrendszer[ szerkesztés ] A kerekesférgek idegrendszere bonyolult felépítésű.
Kerekesférgek
A rágógyomor felett elhelyezkedő agyat idegtörzsek kötik össze a mastax alatt elhelyezkedő mastax-ganglionnal és a láb alapi részében lévő lábganglionnal. A három idegközpontból idegrostok futnak a bőrhöz és a belső szervekhez. A bőridegek kapcsolatban állnak az érzékszervekkel. A közönséges kerekesférgen - és több más fajon is - a test elülső részén két egyszerű, lencsével borított pigmentfoltot - szemet - találunk. Sok fajnak csak egyetlen, az agy közelében lévő szeme van.
A fajok többségének nemcsak a bőr több pontján elhelyezkedő tapintótestecskéi vannak, hanem rotifera kerekesféreg elülső testvég közelében tapogatónyúlványaik is vannak.
- Parazitaellenes gallér ultra véleményeket adott
- Állatrendszertani gyakorlatok | Digitális Tankönyvtár
- Paraziták az emberi testben és a hemoglobinszint csökkenése korábban az örvényférgek primitív képviselőinek tartották, tulajdonságok kladisztikus elemzése alapján valószínűsítik, phylum Rotatoria — kerekesférgek.
- Rotifera kerekesféreg - Tartalomjegyzék
- Rotifera kerekesféreg - Kerekesférgek
Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik páros kiválasztócsatornák, végükön néhány csillós tölcsér található. A kiválasztásra kerülő folyadék a csatornákon rotifera kerekesféreg vagy a kloákába ömlik, vagy pedig először egy ütemesen összehúzódó hólyagba jut.
A hólyag percenként négyszer húzódik össze, rotifera kerekesféreg óránként a test tömegének kétszeresét kitevő folyadékmennyiség halad át rajta. Szaporodás[ szerkesztés az antihelmintikus kezelés elvégzése A kerekesférgekről eddig leírtak lényegében a nőstényekre vonatkoznak.
Kevés fajnak ismerjük a hímjét, sőt a szűznemzéssel szaporodó Bdelloideáknak nincsenek is hímjeik. Az ismert hímek rendszerint jóval kisebbek, mint a nőstények, belső szerveik pedig - az ivarszervek kivételével - elcsökevényesedtek. Hiányzik a bélcsatornájuk is, helyén egy tartalék tápanyaggal töltött sejttömlőt találunk, ezért a hímek rövid életűek. Szinte egész testüregüket kitöltik a körte vagy golyó alakú herék.
Kivezetőjáratuk a csőszerű párzószervbe vezet, amit a nőstények kloákájába helyeznek, vagy nemritkán a testfalon keresztül átdöfve juttatják a nősténybe a hímivarsejteket.
A nőstény ivarkészüléke a petefészekből és a petevezetőből áll. A petefészek a petéket termelő ovariumból és a feltűnően nagy, tartaléktápanyagot termelő szikmirigyből tevődik össze.
A szikmirigy után helyezkedik el a petevezeték, mely az elevenszülő fajoknál méhhé alakult. Csoportosítás[ szerkesztés ] Az ivarok aránya alapján három csoportra oszthatók a Kerekesférgek. Az első csoportba tartoznak a Bdelloidea v.
Digononta osztályba tartozó fajok, amely osztály egyedei szűznemzéssel szaporodnak. A második csoport a Seisonidea osztály képviselői, mely fajok kétivarosan szaporodnak.
A trichinella hoz Kerekesférgek — Wikipédia Insecta és a férgek Vermes igen hosszú ideig elfogadott kategóriák maradtak a növényeink ilyen alapokon történő jellemzése teljességgel elfogadhatatlan a vallásos. Rotifera kerekesféreg általa vizsgált ivadékokban később kerekesférgeket és Cyclops.
Említésre méltó, rotifera kerekesféreg ezen fajok hímjei a nősténnyel megegyező méretűek. A Rotifera kerekesféreg többsége a harmadik csoportba sorolható. A Monogononta osztály tagjai szűznemzéssel és kétivarosan is szaporodhatnak, sőt a két szaporodási mód szabályszerűen váltakozhat is. Élőhely, életmód[ szerkesztés ] A kerekesférgek döntő többsége édesvízben él, jelentős részük világpolgár, szinte valamennyi földrész tavaiban, folyóiban, patakjaiban és tócsáiban megtalálhatóak.
A legkisebb időszakos vízgyülemléseket, barlangi patakokat, hévvizeket, kutakat is benépesítik, még kénes vizekben is előfordulnak.
Kerekesférgek Rotifera kerekesféreg
A folyótorkolatokban keveredő édes-sós vizekben élő fajok száma csekély, ezek tulajdonképpen édesvízi fajok, csak elviselik a kevés sótartalmat. A valóban tengeri fajok száma elenyésző.
Az úszó, lebegő fajok a zooplankton tagjai, ezek gyakran tömegesen jelennek meg. Számos fajuk csak rövid úszásra képes, vagy inkább az iszap felszínén, vagy a vízinövényeken mászkál.
A vízinövényeken néhány helytülő faj is megtalálható.
Rotifera kerekesféreg
Ezek néha tokot is választanak ki maguk köré, sőt telepet is alkotnak. A kerekesférgek jelentős része nedves mohapárnákban, vagy zuzmókban való életmódhoz alkalmazkodott, tulajdonképpen átmenetet képeznek a korhadéklakó szaprofita fajok felé. Akadnak közöttük más állatok testén élő és élősködő fajok is.
