Galamb féreg
Galambdoktor Klub Belső férgek A galambok bélrendszerében orsó- hajszál- és galamb féreg egyaránt megtelepedhetnek. Kártételüket elsősorban a tápanyagok elszívásával, illetve mérgező anyagok termelésével okozzák.
Galambféreg kezelés. Hogyan kerülhet féreg az agyunkba? - HáziPatika
Súlyos esetben elhullást is okozhatnak. Az orsóférgek szabad szemmel is jól látható, néhány centiméter hosszú, milliméter vastagságú, színtelen férgek.
Ezek a férgek a galamb bélrendszerében szabadon élnek, sokszor olyan számban, hogy teljesen kitöltik a bélrendszer egyes szakaszait. A tápanyagok elszívásával és méreganyagok termelésével okoznak jelentős, sokszor végzetes károkat. Ha a külvilágra került bélsárban is megjelennek, az már igen súlyos fertőzöttségre utal.
Jelenlétükre a legtöbbször boncoláskor derül fény, amikor is a fertőzött galamb bélrendszerében néha tömegesen hemzsegnek ezek a férgek. A hajszálférgek fejüket a bélfalba fúrva és abban megkapaszkodva élősködnek. Kártételük ugyancsak jelentős lehet: károsítják a bélfalat, tápanyagot szívnak el, illetve méreganyagokat választanak ki.
A galandférgesség tünetei és kezelése
Életmódjuk miatt nemigen ürülnek a bélsárral, de vékonyságuk miatt átmérőjük nem éri el az egytized millimétert sem még boncoláskor is alig észrevehetőek. Így jelenlétük, gyakoriságuk ellenére, a legtöbbször rejtve marad, talán ezzel az észrevétlenséggel is magyarázható széles körű elterjedtségük.
A galamb féreg méret és alak tekintetében számos változatuk van. Jellemző rájuk, hogy szaporodási ciklusukhoz valamilyen köztigazdát csiga, rovarok használnak közbülső állomásként. Szelvényes felépítésűek, mely szelvények tartalmazzák a petéket.
- Galamb féreg - Navigációs menü Galambféreg kezelés
- Anthelmintikum felnőtt tablettákban
- Mi a méregtelenítés
- Galambféreg kezelés.
- Hogyan kerülhet féreg az agyunkba?
- A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát.
- Belső férgek – A Galambdoktor
- A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát.
Ezek a szelvények normális körülmények között rendszeres időközönként egyesével szakadnak le a féreg testének végéről és ürülnek a külvilágra a petékkel együtt, folyamatosan fertőzve a környezetet. Maga a féreg a bélcsatornában marad, újabb és újabb szelvényeket fejlesztve.
A következő képen viszont egy egész galandféreg látszik, mivel a féreghajtó gyógyszer kihajtotta a galamb beléből. Kihajtott galandféreg.
Belső férgek
A képen jól látszik a féreg szelvényezettsége. A bélférgek kártételüket elsősorban a tápanyagok elszívásával, illetve mérgező anyagok termelésével okozzák. Ez néhány féreg jelenlétekor nem jelentős, de súlyosabb fertőzöttség esetén már olyan mértékű lehet, amely klinikai tünetekben is megmutatkozik.
A beteg galamb kedvetlen, étvágytalan, borzalt tollú, hasmenéses, fokozatosan soványodik. A soványság senyvességig fokozódhat, jellemzően a beteg mellcsontjáról szinte eltűnik az izom.
Galamb féreg, A Magyarországon előforduló féregfertőzések
Hajszálféreg-fertőzöttség esetén a bélsár véres is lehet, mivel ezek a férgek fejüket a bélfalba fúrva károsítják a bél szöveteit. Emiatt, illetve a tápanyagok elszívása miatt hosszabb idejű férgesség alatt vérszegénység galamb féreg kialakulhat. A bélben élősködő ivarérett férgek folyamatosan és nagy számban termelik a petéket, amelyek a bélsárral a külvilágra jutva folyamatosan fertőzik a környezetet.
A külvilágra került petéknek azonban néhány hétre van szükségük ahhoz, hogy bennük — kedvezően nedves és hűvös környezetben — kialakuljon a fertőzőképes lárva. Ha egy kilenc gyógynövény a parazitákból, már érett pete bekerül egy galamb bélrendszerébe, akkor ott a petéből kiszabadul a lárva és megtelepszik a bélben.
Galandférgek
Egy bizonyos idő elteltével felnőtt féreggé fejlődik, miközben természetesen tápanyagot szív el a gazdaszervezettől. Mikor ivaréretté válik, maga is petéket kezd termelni és üríteni.
Hajszálféreg, tele féregpetékkel. Negyvenszeres nagyítású mikroszkópos kép. Fotó: Dr. Colin Walker: The Pigeon Ha a pete kedvezőtlen, száraz környezetbe kerül, nem tudja megkezdeni lárvává alakuló fejlődését, viszont vastag burkának köszönhetően akár évekig fertőzőképes maradhat a külvilágban, a kedvező feltételekre várva.
